Ez az a bejegyzés, ami már hónapok óta érik bennem. Hogy egy gusztusos hasonlattal éljek, olyan mint egy baszom nagy pattanás, ami érik, érik, érik, de valahogy eddig még nem tudtam kinyomni. Most azonban végre sikerült. Ugyanis most értem el az életem azon szakaszához, hogy le tudom írni ezeket a gondolatokat úgy, hogy egyáltalán nem okoznak lelki sérüléseket. Szóval vágjunk is bele!